Dreamea novellája

Hope  

 Lakheszisz moira első jóslata Árésznak:

  ,, Ha a szelence őrzője a titkok mélyére tekint, végig kell néznie a hét főbűn terjedését a világon. Amikor egy főbűn terjedni kezd az örző testére bélyeg ég."

   Egy fiatal nő térdel Héra szentélyében. Fohászkodik az anyaistennőnek, hogy teljesítse egyetlen kérését, az álmát. Azt kéri, hogy az istennő ajándékozza meg őt egy gyermekkel. Hérát meghatotta a nőből áradó őszinte hit és a kérés tisztasága, így hát összehívta az Olimposz isteneit. Mindenki hozzájárult valamivel a gyermekhez, kivéve Árészt, a háború istenét.

   Látva az istenek kivételes összefogását a fejében gonosz terv fogant. Megkérte Hephaisztoszt, hogy készítsen egy olyan szelencét, amelyben megajándékozhatja a gyermeket. Amikor a szelence elkészült, magához vette és belezárta a hét legrosszabb emberi tulajdonságot. Miközben ezt tette meglátta őt Perszephoné, aki éppen a Moirák hívásának eleget téve hozzájuk tartott.

   A Moirákhoz érve Lakheszisz lépett hozzá és elhangzott a második jóslata.

,, Istennő, tiszta szíved az, mi feljogosít testvéreim ellen lépni. Árész gonosz ármánnyal fertőzi meg a gyermeket. Nem állíthatod meg, de ha megszerzed a szelencét belehelyezhetsz valamit, ami képes felülmúlni a rosszat. Jól fogyelj! Amikor mind a hét bélyeg jelöli már az örzőt akkor ki kell engedni a te ajándékod a szelencéből, ami elhozza a jövő lehetőségét."

   Mikor Perszephonéhoz került a szelence belezárta azt, ami fölött neki volt hatalma, az újjászületés reményét. Amikor Árész átadta a szelencét az immár húsz évessé serdült lánynak, Perszephone még hitt abba, hogy az isteni gyermek nem nyitja ki a szelencét. Azonban tévedett. A lány, aki a Pandora nevet viselte kinyitotta a szelencét és akaratlanul is kieresztette az első főbűnt, a lustaságot.

   Az eget tűzcsóva szántotta át, a lustaság finoman porként szállva kezdett terjedni a világban. Minnél jobban szétterjedt, Pandorának annál nagyobb fájdalmai lette, majd amikor három nap múlva a lustaság szétterjedt a lány fájdalmai csökkentek, csak a hátán maradt meg a fájdalom, ahol megpecsételte a luslaság bélyege.

   Pandora mintegy négy évszázadon át még csak meg sem érintette a szelencét, ám időszámításunk szerint 374-ben valami legyőzhetetlen vonzás hívta őt a szelencéhez. Az égen ismét tűzcsóva jelent meg, és Pandora nem tudott ellenállni és a szelence ismét kinyílt.

   A falánkság szélviharként söpört végig a világon és pandora hátára ráégett a falánkság bélyege. Szörnyű csapásokat hozott magával, de ekkor még az égen futó tűzcsóvát okolták azért, mert a hunok hatalmas pusztítást végezve végigsöpörtek Európán.

   A szelencével Pandora a hunok elől Angliába menekült. száz évig élt mindentől elzárva , amíg egy kelta pap rá nem talált. A pap haláláig tanította a lányt, aki így mintegy hatszáz éven át ellen tudott állni a szelence vonzásának. Ám amikor elérkezett az 1066-os év, melyre az összes kelta jós félve tekintett, az égen ismét feltűnt az üstökös és a harmadik hónap idusán Pandora ellenállása megtört. Kieresztettett a harmadik, a bujaság.

   A bujaság futótűzként terjedt, a lány hátára újabb bélyeg került. Hitte, hogy miatta történt, hogy abban évben Hódító Vilmos leigázta Angliát, ezért úgy döntött, hogy talán hazatérve Görögországba megtörik az őt sújtó átok.

   Hazatérve bújdosnia kellett, mert történetét már mindenki ismerte és gyűlölettel, megvetéssel emlékeznek rá. Mindenért őt okolták.

  Pandora mióta először megérintette a szelencét nem öregedett, de a lelke minden egyes nappal jobban vágyodott a halálért. Nem hitte, hogy az Elíziumba kerül, de inkább áhította a tartaroszi kínokat, mint az életet. A Moirák látva szenvedését meghallgatták a kérését.

   Néhány nappal a Görögországba való érkezése után sétára indult a hegyek között. Szerencsétlenségére egy szakadék szélénél megbicsaklott a bokája és a Moirák megkönyörülve rajta elvágták élete fonalát.

   Évekkel később leltek rá Pandora testére, mely mellett évszázadokig pihent a szelence. Egy alpinista felvette a szelencét és magával vitte. A férfi örökös nélkül halt meg és a szelence egy múzeumba került. Ott várja, hogy érte menjen az, akit sorsának fonala Pandora útjának befejezésére vezeti.

Hát ez elég rövid novella volt, azt kell mondjam. Inkább tűnt egy történelem órai érdekességnek, mint novellának. Szerettem az ilyesféle legendákat, hisz érdekessé tették a történelem órai száraz anyagokat. Azonban, most nem teljesen ezt vártam volna. Mindezektől eltekintve igazán tetszett és nagyon gratulálok. Valójában egy kicsit hosszabban is kifejthetted volna, úgy sokkal jobb hatást értél volna el vele és lehet kevésbé jutna róla eszembe a töri tanárom, aki annyi érdekes mendemondát mesélt el az unalmasnak tűnő óráin. Egy szó mint száz gratulálok, hisz az előbb felsorolt negatívumoktól eltekintve tetszett!